Leírás: __________ : «A magas, szőke hajú kerékpáros Molly Bennett szorgalmasan pedálozott, sapkáját egy kétkerekű elvtárs kemény nyergéhez dörzsölte. A baba húsz éves koráig élt, és nem is gondolta, hogy a lefelé lovaglás ennyi leírhatatlan örömet szerezhet a testnek, amely a súrlódások miatt az érzékiség bonyolult késztetéseit érezte. Egy álmodozó álmodozó széles mosollyal az arcán mélyen behajtott a parkba, az ösvény szélén hagyta a biciklit, és beugrott a bokrok közé, de nem azért, hogy vizes munkát végezzen – sürgősen ki kellett elégítenie! A lányos igények a csábító nimfát a tó melletti hatalmas sziklatömbhöz hozták, a kő sima felülete, melyet a nyári nap melegített, és a kellemes szellő önkielégítésre késztette a krizálist. Molly Bennett kedvesének elragadtatott nyögései bódító dörrenésekben visszhangoztak a nyilvános parknegyedben, vidám kiáltásokban, a feledés szoros puncik pillanatában keltett eufória, az egekig rázta a levegőt, gyújtós nyavalygás azt sugallta a járókelőknek, hogy jobb, ha nem nézel bele a bokrokba a befejező lánnyal, különben addig szar leszel, amíg el nem veszed a pulzusod! Egy pillanatnyi lelki gyengeség után Molly Bennett ismét félénk, elbűvölő prűd lesz, aki megtanul biciklizni, de meddig?!»